Egyre zajlik a parlamenti erőviszonyok átrendeződése: az 1990-es választások eredményképpen a kormánypártnak, a Nemzeti Megmentési Frontnak 263 képviselője volt, jelenleg csak 128, közben megalakult az akkor még nem létezett Demokratikus Megmentési Front, 66 képviselőjével a második legnagyobb pártalakulat. 1990-ben még nem volt, most 24 független képviselő is helyet foglal a parlamentben. Petre Roman, a Front vezetője úgy értékelte a parlamenti átüléseket, hogy a távozók szélsőbal iránti nosztalgiája okozta ezt a jelenséget. /Králik Lóránd: Parlamenti ülésrend. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 21./
1993. május 22.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ máj. 21-22-én ülésezett Marosvásárhelyen. Hosszú idő telt el várakozással, hogy megérkezzenek a képviselők. Vita után abban állapodtak meg, hogy képviselőt frakciója vagy pártja ne hívhasson vissza az SZKT-ból. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg aprólékosan, mondatról-mondatra haladva. Heves vita volt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések /Gyergyószentmiklós, febr. 19-20, Nagyvárad, márc. 26-27./ azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A döntéshez ugyanis nem volt meg a szükséges létszám. Kudarc volt ez az összejövetel, a megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. /Makkai János: Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre. Bejelentették, hogy megalakult a Kereszténydemokrata frakció /tagjai: Hajdu Gábor és Hosszú Zoltán szenátor, illetve Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselő. /Králik Lóránd: Marosvásárhelyi SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 25./ Többen szerették volna elérni, hogy Katona Ádám kerüljön be az egyik megüresedett helyre, de a mérsékeltek ezt megakadályozták. Heves és hosszas viták jellemezték az SZKT ülését, nem tudtak dönteni lényeges kérdésekben. A fiatalok szerint megengedhetetlen, hogy Verestóy Attila és a hozzá hasonlók köre döntsön a felmerülő problémákról. /Máthé Éva: csendesen kimúlt?. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
1993. május 29.
Máj. 29-én tartották meg Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei küldöttgyűlését. Nagy F. István kifogásolta, hogy az RMDSZ túl kevés figyelmet szentel a tanügyi kérdéseknek. A titkárság helyét ügyvezető elnökség veszi át, amely fizetett alkalmazottakból áll. Nagy Béla, aki korábban elnök volt, gúnyosan beszélt a szervezetről, szerinte az RMDSZ hajója süllyedőben van. Az elnök tisztre elsöprő többséggel újraválasztották Varga Gábort, politikai alelnök az előzetesen leköszönt Pápay Zoltán helyett Kopacz Géza lett. /Králik Lóránt: Bihar példát mutatott. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./
1994. április 9.
Ápr. 9-én Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete. Érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet, adott ismertetőt az egyesület megválasztott elnöke, Králik Lóránt, a Bihari Napló munkatársa, elnökségi tagok: Gálfalvi Zsolt, Horváth Alpár, Tibori Szabó Zoltán és Torma Sándor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
1998. október 1.
Okt. 1-jén kezdték meg Nagyváradon a Nagyváradi Napló százéves évfordulójának ünnepség-sorozatát. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője és Wagner Csilla főszerkesztő-helyettes üdvözlő szavai után Králik Lóránd, a Bihari Napló felelős kiadója tartott megnyitóbeszédet. Tőkés László és Tempfli József püspökök is beszéltek. A jubileumra megjelent a Százéves a Napló című album. Szerzői: dr. Indig Ottó, Králik Lóránd, Szántó Sándor, Szűcs László. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./
1998. október 2.
Okt. 1-jén Tempfli József megyéspüspök felszentelte Nagyváradon a Fehér Dezső Sajtóklubot. Az ünnepség során Péter I. Zoltán bemutatta a Százéves Napló című jubileumi kiadványt. Okt. 2-án a lapkiadók megalapították a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületét és megválasztották az igazgatótanácsot, tagjai: Gellérd Lajos /Brassói Lapok/, Hecser Zoltán /Hargita Népe, Csíkszereda/, Králik Lóránd /Bihari Napló, Nagyvárad/, Makkai János /Népújság, Marosvásárhely/, és Torma Sándor /Háromszék, Sepsiszentgyörgy/. Az igazgatótanács elnöke Králik Lóránd lett. /Százéves a Napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1999. október 14.
Okt. 12-én ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit az 51. frankfurti könyvvásár, amelynek fõszereplõje, díszvendége ebben az évben Magyarország és a magyar kultúra. A hivatalos megnyitón Göncz Árpád magyar köztársasági elnök is megjelent. Esterházy Péter író beszédében egyenesen irodalmi nagyhatalomnak nevezte Magyarországot, ugyanakkor hozzáfûzte, hogy a magyar nyelv elszigetelõdött, immár börtön az irodalmárok számára. A könyvvásár okt. 13-án nyílt meg a nagyközönség számára. A világ legnagyobb könyvvásárán nem csupán magyarországi, hanem határokon túli és nyugati magyar kiadók is kiállítják könyveiket. Erdélyi kiadók - köztük a Bihari Napló Kiadóvállalat vagy a Romániai Magyar Könyves Céh - a Török Miklós vezette Frankfurti Német-Magyar Társaság standján nyertek kiállítási helyet. Több jeles erdélyi író és költõ, többek között Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár és Kántor Lajos is ellátogatott Frankfurtba. /Králik Lóránd: Helyszíni tudósítás a frankfurti könyvvásárról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./ A Frankfurt '99 Nemzetközi Könyvvásáron okt. 13-18-a között a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó 46 könyvcímmel vesz részt. /A Pallas-Akadémia Frankfurtban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
2000. július 17.
A Bihari Napló nagyváradi napilap részvényeseinek júl. 15-i közgyűlésén úgy határoztak, hogy a lap vezetőtanácsát a az igazgatótanács fölé helyezik. A vezetőtanács elnöke Kiss Sándor lett, Králik Lóránd pedig a vezérigazgató. Kiss Sándor és Bíró Rozália birtokolja részvények többségét, Králik tíz százalékkal rendelkezik. /Jakab Lőrinc: Vezetőtanácsot választottak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./ Kiss Sándor vállalkozó a Nagyváradon román nyelven megjelenő Jurnal Bihorean lapnak is többségi tulajdonosa. Kiss Sándor, miután megvásárolta a Bihari Napló részvényeinek egy részét, kijelentette, hogy a lap függetlensége megmarad, a szerkesztőség munkájába nem avatkozik bele. /Simon Judit: Új tulajdonos a Bihari Naplónál. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./
2001. január 16.
Jan. 15-én egyeztető jellegű, kötetlen, baráti légkörű beszélgetést folytatott Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Kálvin utcai igazgatótanácsi székhelyén az egyház, illetve a Bihari Napló néhány tisztségviselője. Előbbiek képviseletében Csűry István generális direktor, Hermán M. János előadó-tanácsos, valamint Jakabffy Zsolt Attila, a Harangszó felelős szerkesztője, a Bihari Napló részéről Králik Lóránd felelős kiadó, Rais W. István főszerkesztő, valamint Szűcs László főszerkesztő-helyettes igyekezett tisztázni az utóbbi hónapok vitás kérdéseit, az informális kapcsolattartás esetlegességének okait. Elvi megállapodás született arról, hogy a kétoldalú információáramlás rendszerezettebb lesz, s a sajtóanyagok objektivitása, tartalmi hitelessége érdekében mindkét fél nyitottságot tanúsít. /Viták helyett. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./
2003. december 4.
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány (EÖKIK) vezetője, Törzsök Erika, exkluzív interjút adott a lapnak az alapítvány tevékenységéről. November 28-án a budapesti Kossuth Klubban egynapos konferenciát szervezett az EÖKIK a határon túli magyarok által lakott régiók gazdasági átalakulásáról. Az elhangzott előadások (a partiumi, erdélyi, felvidéki, vajdasági helyzet elemzései) egy hosszabb kutatómunka tanulságait foglalták össze, amelyet Réti Tamás vezetett. Következtetéseik - amelyek majd egy kötetben látnak napvilágot - a magyar kormány, a politikusok, közgazdászok, potenciális befektetők számára fogalmaznak meg tennivalókat. Törzsök Erika szerint a státustörvénnyel való bíbelődés és a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita - pótcselekvés. Sürgősebb a gazdasági fejlődés elősegítése, a kitörési pontok felmutatása. Králik Lóránd, az Erdélyi Riport munkatársa a Partium helyzetével, az ezt alkotó öt megye elemzésével foglalkozott. Rámutatott: a máramarosi bányászat visszafejlődése, az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázatlansága, az utak rossz állapota stb. miatt Máramaros megye elmaradt akár a szomszédos Szatmár mögött is, ahol a gépipar, cserealkatrész-gyártás jelen van. Bihar megyében több az idegenforgalmi lehetőség, miközben Félix-fürdő kapacitásának csak a 30-40 %-át használják ki. Arad megyéből eltűnt az élelmiszeripar, megmaradt a vagongyár. Temes megye Románia gazdasági motorja, ahol virágzik az elektrotechnika, az elektronika. A magyar cégek a Partiumban az idegenforgalomban, gyógyturizmusban, élelmiszeriparban, gyümölcsfeldolgozásban, mezőgazdaságban, autópálya-építésben, a hátrányos helyzetű övezetek fellendítésében vehetnének részt. Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság és a budapesti Népszabadság munkatársa a Központi Fejlesztési Régióval: Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs és Fehér megyével foglalkozott, rámutatva a komoly egyenlőtlenségekre. Az egész térségbe 1990 óta mindössze 330 millió dollárnyi működő tőke érkezett külföldről, és abból 221 millió Kolozs megyében telepedett meg. A térség legelmaradottabb övezete Beszterce-Naszód és Fehér megye, utóbbiban még mindig bizonytalan a verespataki aranybánya helyzete. Kolozs megyében csak a MOL jelenléte miatt mutatható ki nagyobb mennyiségű magyar tőke. A Székelyföld elemzői, Szabó Árpád és Sánduly Edit (Sapientia Egyetem) megállapították: habár három szakértői csoport is foglalkozik a térség gazdasági stratégiájával, ezekből még nem állt össze egy hosszú távú, székelyföldi gazdasági fejlesztési elképzelés. Az autópályák ezután is elkerülik Hargita és Kovászna megyét. A szántóföld gyenge minőségű, viszont kiaknázandó az idegenforgalom, a gyógyturizmus, az ásvány- és termálvíz. Vannak kitörési pontok: például a hagyománnyal nem rendelkező Székelyudvarhelyen több kis nyomda működik, a romániai reklám- szórólapok 90%-a (!), a magyarországi tankönyvek egy része Udvarhelyen készül. Sánduly Edit szerint a térség további fejlődése szempontjából igen káros, hogy Romániában recentralizáció zajlik. A legújabb intézkedések drasztikusan megnövelik a prefektúrák, kormányhivatalok szerepét, egy sor feladatot, hatáskört visszavesznek az önkormányzatoktól. Hargita megyében az utóbbi időben felére csökkent az önkormányzati alkalmazottak a száma. Székelyföldön az életképes vállalkozásokat kell támogatni. A szlovákiai kutatók - Ádám János Imre, Reiter Flóra, Morvay Károly, Tuba Lajos - rámutattak, hogy a magyarok által lakott vidékek életszínvonala messze elmarad például Pozsony és környékétől. A szlovák gazdaság az utóbbi években valóságos csodát produkált. Optimista hangnemben nyilatkozott Süli János is, Kassa óvárosának polgármestere. Elmondta: Romániával ellentétben Szlovákiában adminisztrációs decentralizálás, jelentős önkormányzati reform zajlik. Tóth Attila, a kassai Novitech Kft. vezetője, nemzetközileg elismert közgazdász egy olyan HUNG-ARC elnevezésű, kárpát-medencei projektet mutatott be, amelyet Törzsök Erikával együtt dolgoztak ki. A magyarországi Huszka Beáta doktorandus Szerbiáról és külön a Vajdaságról készített elemzése szerint a magyarországi tőke szinte teljes mértékben kimaradt a szerbiai, vajdasági privatizációból. Pásztor István, a vajdasági kormány alelnöke drámai képet festett a vajdasági magyarok helyzetéről - éppen a magánosítás szempontjából. Bagóért keltek el igen jelentős mezőgazdasági vállalatok, melyek a magyarok lakta területen működtek, szerb üzletemberek vásárolták fel őket, céljuk a magyar lakosság ellehetetlenítése. Pásztor István szerint "vagyonában él a nemzet", ezért "érthetetlen, hogy a szerbiai gazdasági neokolonializmus most zajló folyamatában miért nem vesz részt a magyar állam, a magyar tőke, miért hagyják elszaladni az utolsó vonatokat"... Ötven millió eurót érő vállalkozások 1,5 millió euróért kerülnek szerb kézbe a Vajdaságban, a tulajdonosok majd megválogatják a bedolgozók körét, a csődbe ment helyi magyar vállalkozók kénytelenek lesznek elvándorolni. Összegzésként Törzsök Erika kifejtette: nem elég a magyar kormány részéről arra koncentrálni, hogy az Illyés és más közalapítványok kiket mennyivel támogatnak a határon túli magyarok közül. Nemzeti stratégiára van szükség, amely az "olasz példára" hasonlíthatna. 1992-ben az olasz kormány olyan innovációs törvényt fogadott el, amely azóta is meghatározza az olasz tőkének a kelet- európai térségbe való áramlását, működését. /Máthé Éva: EÖKIK-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2005. június 11.
A www.privatprofit.ro gazdasági hírportál elsősorban romániai magyar vállalkozóknak, és Romániában érdekelt vagy befektetni szándékozó magyarországi üzletembereknek nyújt hasznos információkat, naponta többször frissülő gazdasági híreket, tőzsdei mutatókat, tudnivalókat, elemzéseket. A honlapról letölthető a román társasági törvény, az elfogadott magyar terminológia felhasználásával készült fordítása, és hamarosan újabb jogszabályok is felkerülnek. A portál készítői abban bíznak, hogy a privatprofit.ro on-line gazdasági hírlapként ösztönözni fogja a romániai magyar gazdasági újságírást is. A kiadó szándékai szerint az elektronikus újság jövőtől már román és angol nyelvű változattal is jelentkezik. Králik Lóránd, a portál főszerkesztője elmondta, hogy a portál létrehozásának szándéka 2004 novemberében született meg. A Pulzus, majd a pulzus-on-line jó kezdeményezés volt, csak a szerkesztők nem bírták „szusszal”. /www.privatprofit.ro – gazdasági portál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./
2006. január 16.
Százéves a romániai szabadalmi rendszer. Varga Gábor, az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal /OSIM/ vezérigazgatója kifejtette, hogy az uniós csatlakozás küszöbén a román iparjogvédelemben és szabadalmi rendszerben a szükséges jogharmonizáció már majdnem teljesen lezajlott. Azonban baj van ezeknek a törvényeknek a betartásával. Romániának már sikerült egyedüliként a térségben kidolgozni erre vonatkozóan egy nemzeti stratégiát, azonban a gyakorlati alkalmazás terén eddig még nem tudtak lépni. Varga Gábor két évvel ezelőtt megjelent tanulmányában felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában főleg a magyarlakta területek állnak nagyon rosszul az oltalom- és védjegyigénylések terén. Varga Gábor nyolc éve vezérigazgató, egyedüli magyarként helyt tudott állni egy bukaresti kormányhivatalban, és el tudta fogadtatni magát. Nagy sikere, hogy az OSIM-ot be tudta vinni az európai szabadalmi hivatalok szervezetébe. Január 18-án fogja átvenni Románia elnökétől a Kulturális Érdemrend parancsnoki fokozatát. Varga Gábor, az író, drámaíró közhivatalnokként végzi a munkáját, nem jut ideje az írásra. /Králik Lóránd: Százéves a romániai szabadalmi rendszer. Interjú Varga Gáborral, az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2006. március 3.
Romániában a regionális pozíciókra törő magyar nagyvállalatok közül először a MOL jelent meg Romániában, majd követte a Danubius szállodalánc és a Richter Gedeon Gyógyszergyár is. Dinamikusan terjeszkedik a korábban Matávként ismert Magyar Telekom romániai leányvállalata, a Combridge. Az OTP Bank romániai terjeszkedése az elmúlt hónapokban látványosan felgyorsult, s most a MOL-lal együtt a legnagyobb magyarországi tőkeberuházásnak számít. Itt van az ingatlanfejlesztési projekteket tervező TriGránit is, amely Budapest és Pozsony után Pólus kereskedelmi központot épít Kolozsvárra is, legnagyobb vállalkozása a bukaresti Esplanada egymilliárd dollárt meghaladó projektje lesz. A Deutsche Telekomhoz tartozó Magyar Telekom esetében, a nagy világcégek magyarországi leányvállalataikat bízzák meg a térségbeli terjeszkedés irányításával. A román gazdaságban a Petromnak és a Rompetrolnak is vannak terjeszkedési szándékai, továbbá a Flamingo számítástechnikai üzletlánc és a Jolidon fehérneműgyártó cég akar multinacionális nagyvállalattá válni. /Králik Lóránd: Felsorakozott zászlóshajók. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2006. március 8.
Továbbra is a Medve-tó tulajdonosának tekinti magát a szovátai városi tanács annak ellenére, hogy ezt a minőségét vitatja a Szovátára befektető Danubius Hotels-csoporthoz tartozó Balneoclimaterica Részvénytársaság. A fürdővállalat vitatni kezdte a tó tulajdonjogát, s a megegyezett összeget 2005-ben már ki sem fizette, sőt felszólította a hivatalt, hogy adja vissza a befizetett kétmilliárd lejt, kamatostul. A privatizációs folyamatban húsz évre vették koncesszióba a szovátai tókomplexumot. Később jelentkezett a helyi polgármesteri hivatal, mint a tavak tulajdonosa, és a békesség érdekében megállapodást kötöttek velük. Később azonban a Balneoclimaterica fürdővállalathoz kiszálló adóhivatali vizsgálat megállapította, hogy ezen összegeket jogtalanul fizették ki a városnak, és megbüntették őket. /Bözödi Attila, Králik Lóránd: Még nincs béke a Medve-tó partján. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2006. március 27.
A héten távozó Lukács László helyett az április végére összehívandó közgyűlésig a cég felügyelő-bizottságának korábbi tagját, Deák Attilát bízta meg az igazgatótanács az anyagi gondokkal küszködő Krónika ideiglenes vezetésével. „Lemondásom óta inkább csak két programmal: a múlt heti marosvásárhelyi üzleti konferencia megszervezésével és az előfizetés-szervezési projektünkkel foglalkoztam. Az operatív vezetést a tulajdonosi kör képviseletében Kovács Ferenc kolozsvári vállalkozó látta el” – nyilatkozta Lukács László, a kiadóvállalat március 31-ig hivatalban levő vezérigazgatója. Lukács nem kívánt reagálni azon információnkra, miszerint a kiadóvállalat ellen a Krónika egyik hitelezője csődeljárási keresetet nyújtott volna be a napokban, amelyet a bíróság még nem tárgyalt meg. Az átmeneti időszak kérdéseiről döntő igazgatótanácsi ülésen az ÚMSZ információi szerint szóba került a Krónika védjegyének értékesítése, amelyről csak a részvénytársaság közgyűlése dönthet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy eladják a lapot, ugyanis a védjegy birtokosa rendelkezik a lap kiadási jogával is. „A Krónika nem eladó” – ezekkel a szavakkal cáfolta la kiadó eladásáról szóló híreszteléseket egy hónappal ezelőtt Werner Péter, a kiadó többségi részvényeit birtokló, Budapesten bejegyzett Hungarom Média Kft. képviselője. A korábban a Krónika vezérigazgatói és felelős szerkesztői tisztségét betöltő Werner akkor nem zárta ki azt, hogy szóba jöhet magánál a Hungarom Médiánál a tulajdonviszony-átrendezés. /Králik Lóránd: Mégiscsak eladó a Krónika? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2006. június 6.
A Fekete-tenger térségéből és a Távol-Keletről érkező munkaerő-hullámmal kell számolnia Romániának EU-csatlakozását követően. Erre Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter hívta fel a figyelmet, aki szerint a hatóságok nem készültek fel az országban nagyobb kereset reményében beáramló törökök, grúzok, moldovaiak befogadására. Háromszéken heves ellenkezést váltott ki a sepsiszentgyörgyi Olt Rt. textilgyár terve, hogy kínai varrónők alkalmazásával fedezzék a megszaporodott megrendelésekhez szükséges munkaerőt. A háromszéki kínai munkaerőimport ügyében Puskás Bálint szenátor is interpellált. Egy bákói konfekcióüzem ezer kínai munkásnő alkalmazására kért engedélyt a helyi munkaerő-elhelyezési hivataltól. /Králik Lóránd: Eláraszt az olcsó keleti munkaerő? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
2006. június 20.
Tavaly már hat romániai óriáscég árbevétele haladta meg az egymilliárd eurót. A tíz legnagyobb romániai cég tavalyi árbevétele meghaladta a bruttó nemzeti össztermék egyötödét, a vállalatok pedig együttesen 136 ezer főt foglalkoztattak. Az ágazatok közül a legnagyobb árbevételt a kőolajipar produkálta, s itt található a legnagyobb árbevételt felmutató Petrom is, amelynek 51 százalékos részvénypakettjét az osztrák ÖMV vásárolta meg. Az ágazati ranglista második helyén a Dinu Patriciu által irányított Rompetrol, a harmadik az orosz Lukoil-csoport, a negyediken az onesti-i Rafo finomító áll, míg a MOL Románia árbevételét egy év alatt majdnem háromszorosára, 420 millió euróra növelve, feljött a ranglista ötödik helyére. Az energetikai vállalatok rangsorát vezeti az Electrica. Az elmúlt években a legdinamikusabban fejlődő ágazat az építőipar. A nyereség folyamatosan csökkent a háztartási gépek kiskereskedelmében. Az Altex mögött a második helyen továbbra is a kézdivásárhelyi Hegedűs Ferenc és Szarvadó Lóránd által irányított Domo Retail áll, majd a Flamingo által felvásárolt Flanco után a szintén kézdivásárhelyi Bába György igazgatta Primex-Cosmo-hálózat a negyedik. Székelyföldi cég, az udvarhelyi Infopress maradt a piacvezető a nyomdaiparban. /Králik Lóránd: A nagyvállalatok között a Petrom az első. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2006. szeptember 11.
A burgenlandi kisvárosban, Felsőpulyán rendezték meg a múlt héten az első nagyszabású, az 1956-os forradalommal kapcsolatos megemlékezést, amelyen nem csak a nyugati magyarság, hanem az anyaország, valamint a Kárpát-medence más országaiban elő nemzetrészek is képviseltették magukat, így 1956 romániai vonzatairól Dávid Gyula, az EME elnöke tartott előadást. Több mint háromszázan vettek részt az idén az immár kilencedik alkalommal az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége által megrendezett Kufstein-konferenciasorozaton, melynek Felsőpulya városa hatodik alkalommal adott otthont. Ausztria 1956 októberének végétől mintegy 180 ezer magyar menekültnek biztosított menedéket. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke is megjegyezte, hogy a rendszerváltás utáni magyar kormányok – politikai színezettől függetlenül – nem fordították a nemzet javára azt a szellemi hozadékot, amelyet a nyugati emigrációs magyarság önkéntesen felajánlott. „Az idő azokat igazolta, akik következetesen kitartottak 1956 eszméi mellett. A nyugat-európai magyar közösségek ébren tartották 1956 emlékét, hűséggel megőrizték nemzeti örökségünket, magyarságunkat, kiépítve azok szervezeti hálózatát és szellemi műhelyeit” – fogalmaz a felsőpulyai rendezvény társszervezését ellátó Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) zárónyilatkozata. A NYEOMSZSZ kifogásolta, hogy máig sem sikerült rendezni a nyugat-európai magyarság számára a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét alanyi jogon, illetve a szervezet még ma sem teljes jogú tagja a Magyar Állandó Értekezletnek. Szabó Vilmos, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke jelezte, jelenleg folyik az egyeztetés a nemzetpolitika átalakításáról, s ebben a folyamatban a nyugat-európai magyar szervezetek álláspontját is figyelembe veszik. /Králik Lóránd: Nyugati-magyar konferencia Ausztriában. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2006. november 15.
Budapesten az Országgyűlésben november 16-án kezdődik a jövő évi költségvetés általános vitája. A határon túli magyarok vonatkozásában a legnagyobb tétel a Miniszterelnökség fejezetben található, a „Kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatás és csángó magyarok támogatása” címszó alatt 3,475 milliárd forint szerepel, ez szinte teljesen azonos az idei költségvetési jogszabályba foglalt tétellel. Gémesi Ferenc megjegyezte, hogy más forrásokból is átcsoportosítanak pénzt a kiépülőben lévő új támogatási rendszerbe. Jelentősen, majdnem 57 százalékkal csökkennek a jövő évi költségvetésben az oktatási és kulturális támogatások: 2,305 milliárd forintról 1,003 milliárd forintra. A Határon Túli Magyarok Hivatalának megszűnésével az idei költségvetésben tételesen szereplő 567 millió forint sem lelhető már fel jövőre, mint ahogy a határon túli magyar ifjúsági szervezetek támogatására szánt 100 millió, a Magyarország határain kívül élő magyar tudósoknak juttatott 28,5 millió sem. Megmarad azonban az MTI-nek a határon túli magyar sajtó hírellátására folyósított 50 milliós támogatás. Átalakul a támogatási rendszer az oktatási és kulturális tárca költségvetés-tervezetében is, ahol tételesen csak a határon túli oktatásra szánt 700 millió forint szerepel, ellenben az oktatási, illetve a kulturális alapítványoknak és közalapítványoknak szánt 1, illetve 2,8 milliárd forintból nincs elkülönítve a határon túliaknak szánt összeg. A 2006. évi költségvetésben csak a határon túliakat segítő oktatási alapítványok 504 millió forintot kaptak, s ezen kívül a határon túli ösztöndíjakra és oktatói képzésre további 341 millió forintot, a külföldi magyar közoktatás fejlesztésére 187 milliót, a határon túli magyar felsőoktatásra 42 milliót, míg a magyar értelmiségi és anyanyelvi programokra 62 milliót különítettek el. Gémesi szerint összességében nem csökken jövőre a határon túli magyarok támogatására szánt források nagysága, csak más szerkezeti rendszerben jelenik meg. /Guther M. Ilona, Králik Lóránt: Költségvetési bújócska határon túli támogatásokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 20.
Felfüggesztette tisztségéből Jakab Eleket, a Romgaz gázkitermelő vállalat és Nicolae Coroiut, az Electrica állami áramszolgáltató vezérigazgatóját Codrut Seres gazdasági miniszter. A tárcavezető eredetileg szabálytalan közbeszerzési eljárások miatt folyó vizsgálattal magyarázta döntését, november 19-i rögtönzött sajtótájékoztatóján már politikai nyomásról, illetve a gazdasági maffiáról beszélt, amely őt és családját is zaklatta az utóbbi hetekben. Alig néhány nappal a Legfelső Védelmi Tanács november 22-i ülése előtt – amelyen Codrut Seres miniszter lesz a főszereplő az államfő által kért, az energetikai stratégiával kapcsolatos beszámoló miatt – a gazdasági tárca első embere 30 napra felfüggesztette tisztségéből két, a minisztérium alárendeltségébe tartozó vállalat vezetőjét: Jakab Eleket és Nicolae Coroiut. Jakab Eleket a tavaly az RMDSZ javasolta a Romgaz élére. Magát Winkler Gyula minisztert is, aki a minisztériumon belül a kereskedelemért felel, meglepte Codrut Seres döntése. Jakab Eleket erkölcsileg és szakmailag teljesen kifogástalan embernek ismeri, nyilatkozta. Hasonlóan nyilatkozott Markó Béla miniszterelnök-helyettes is, aki Jakab Elekről csak jót tud mondani. Codrut Seres tárcavezető szerint nem csak a politikusok próbálják őt befolyásolni, hanem az üzleti érdekeltségeit elveszítő gazdasági maffia is meg akarja félemlíteni. /Králik Lóránd: Rabló-pandúrt játszik Seres. Felfüggesztették tisztségéből Jakab Elek Romgaz-vezetőt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20
2006. november 20.
Első ízben tartott ingyenes vállalkozói képzést 14-29 év közötti fiataloknak a sepsiszentgyörgyi Könczei László Egyesület, a Kovászna megyei Ifjúsági Igazgatóság támogatásával. Közel negyven egyetemista, munkavállaló és vállalkozó részvételével zajlott az a felkészítő. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának vállalkozásmenedzsment karának előadói a cégműködés pénzügyi, finanszírozási, fejlesztési vonatkozásait ismertették. A négy, hétvégén zajló képzés utolsó moduljában Králik Loránd nagyváradi vállalkozó, az ÚMSZ gazdasági szerkesztője beszélt a tőkepiacról, tőzsdézésről, tőkepiaci adózásról és befektetési alapokról. Tóth Birtalan Csaba, a Könczei Egyesület elnöke elmondta, hogy a fiatalok egyaránt értékelték az előadóktól származó, saját, konkrét tapasztalatok átadását, a 14-29 év közötti korosztályra történő odafigyelést, valamint a képzés díjtalan jellegét. /Domokos Péter: Oda kell figyelni a kezdő vállalkozókra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20
2006. november 21.
Jakab Elek, a Romgaz gázkitermelő vállalat vezérigazgatóját a román-magyar kormányülés napján rendelték haza Budapestről Szászmedgyesre, függesztetették tisztségéből. Nem közölték vele, hogy mi a felfüggesztés oka, erről csak a sajtóból értesült: azért függesztették fel, hogy ne befolyásolhassa az ellenőrzési folyamatot. Jakab Elek elmondta, a közbeszerzésekért az egyik vezérigazgató-helyettese felel. A gazdasági miniszter szerint azt vizsgálják, hogy többnyire ugyanazok a cégek nyerték a közbeszerzési pályázatokat. Jakab közölte, a gáziparban nincsen olyan sok szakosodott cég. A közbeszerzési eljárások minden dokumentációját előzőleg a minisztérium jóváhagyta, a minisztériumnak volt egy embere, aki részt vett a közbeszerzési bizottságok munkájában. /Králik Lóránd: Jakab Elek: valahol én is célpont lehetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2006. nov. 21./
2006. december 4.
Már csak egy hónapig vannak hivatalosan is forgalomban a régi tízezres, ötven-, száz- és ötszázezres, valamint a milliós bankjegyek, amelyek január elsejétől gyakorlatilag elveszítik vásárlóértékűket. A pénzcsere kezdete 2005. július elsején volt. Két új címlet is megjelent. Az egyik az ötszáz lejes, a másik, a kétszáz lejes bankó csak a múlt héten jelent meg. /Králik Lóránd: Vége a milliomosvilágnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2006. december 19.
Bár a vizsgálat már több hete lezárult, Jakab Eleket, a szászmedgyesi gázvállalat vezérigazgatóját csak a múlt hét végén helyezték vissza tisztségébe. Egy raktáros tévedéséből nem a törvényes előírások alapján átvett csapok voltak az egyedüli apró figyelmetlenség, amit a Codrut Seres korábbi gazdasági miniszter által a medgyesi Romgazhoz kirendelt vizsgálóbizottság talált. Ennek ellenére a gázkitermelő vállalat vezetőjét felfüggesztették, meghurcolták, és közbeszerzési eljárások tisztaságát próbálták megkérdőjelezni. /Králik Lóránd: Visszahelyezték tisztségébe Jakab Elek Romgaz-vezérigazgatót. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2006. december 29.
Új felállásban kezdi a 2007-es évet az Új Magyar Szó bukaresti napilap. Távozik a szerkesztőség éléről Salamon Márton László, akinek – vezető szerkesztőként, majd felelős szerkesztőként – meghatározó szerepe volt a lap készítésében. „Főmunkatársként továbbra is a lap kötelékében maradok, és reményeim szerint gyakran jelentkezem publicisztikával, de az operatív munkában már nem vállalhatok szerepet” – nyilatkozta. Salamon Márton László az amerikai Joint Alapítvány által létrehozandó közösségi központ igazgatói tisztségét foglalja el. Mint mondta, az alapítvány 80 éve támogatja a diaszpóra zsidóságát. A távozó felelős szerkesztő teendőit Cseke Péter Tamás, a lap aktuális és társadalmi rovatainak szerkesztője veszi át vezető szerkesztői tisztségben. A Krónika arról értesült, hogy Králik Lóránd, a gazdasági rovat szerkesztője és Ágoston Hugó volt főszerkesztő, jelenlegi vezető publicista is távozik a laptól. Ágoston Hugó csak annyit kívánt hozzáfűzni értesülésünkhöz, hogy ezt még egyáltalán nem lehet ténynek tekinteni. A laptól december elején távozott Debreceni Hajnalka kolozsvári tudósító és Vincze Lóránt korábbi marketingigazgató is visszatért a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adásának szerkesztőségébe, de marketingképviselőként továbbra is a lap kötelékében maradt. A Bukarestben szerkesztett lapot egyébként a Transindex hírportál az év negatív legjei között vette számba. Mint fogalmazott, „a Romániai Magyar Szó hűlt hamvaira kitalált RMDSZ-barát médiaprojekt csúfosan megbukott példányszám tekintetében is.” A Transindex értékelése szerint az Új Magyar Szó „RMDSZ-témákban dogmatikus, és már azok számára is kellemetlen, akiket fényez”. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő lap igazgató-főszerkesztője, Stanik István sem a Transindex minősítésére, sem a szerkesztőségi változásokról szóló értesüléseinkre nem kívánt reagálni. Csak annyit jegyzett meg: „ellendrukkereink korán örvendenek”. /Gazda Árpád: Változik a felállás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2007. január 26.
Egyre több romániai vásárol olcsóbb magyarországi ingatlant. – Magyarországon tíz-tizenkét millió forintért már emeletes négyszobás házat is lehet vásárolni. Eldugodtabb, nem a főút mentén fekvő magyarországi településeken, egyhektáros beltelekkel rendelkező házért csak 2,5 millió forintot (10 ezer eurót) kér a magyar eladó. Ugyanezért a házért a romániai oldalon 50-70 ezer eurót is elkérnek. Biharkeresztesen, a 4200 fős határ menti magyar kisvárosban tavaly 28 ingatlant vásároltak meg román állampolgárságú magánszemélyek. /Králik Lóránd, Sike Lajos: Egyre több romániai vásárol olcsóbb magyarországi ingatlant. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2007. február 2.
A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság ítéletével újra elmarasztalta Romániát a kárpótlási folyamat leállítása miatt, ezért a kormányülésen Tariceanu kormányfő megrótta Sebastian Vladescu pénzügyminisztert, amiért az elmúlt egy évben nem tett semmit a Proprietatea Alap működésének biztosítása érdekében. Nem hozott eredményt az sem, hogy tavaly tavasszal a Proprietatea Alap majdnem teljes vezérkarát menesztették, ugyanis a törvényi keret hiánya miatt a folyamat nem vihető tovább. A jogszabály-módosítás már több hónapja van a pénzügyminiszter asztalán, aki arra hivatkozik, hogy e kényes ügyet kellő körültekintéssel kell körbejárni. Félő, hogy hamarosan a mintegy 180 ezer kárpótlásra jogosul személy többsége elindul, hogy Strasbourgba keresse igazát. /Králik Lóránd: Csak papíron létezik a kárpótlás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2007. február 21.
Az elmúlt négy évben átlagosan egymilliárd euróval nőtt a román vendégmunkások által hazautalt valuta mennyisége. A Román Nemzeti Bank korábbi becslései szerint egyébként az összegnek csak mintegy 60 százaléka érkezik bankszámlára, a vendégmunkások megtakarításaik 40 százalékát saját maguk hozzák haza, vagy ismerőseik révén küldik. Egy korábbi felmérés szerint a román vendégmunkások 31 százaléka dolgozik Olaszországban, 20 százalékuk Spanyolországban, 10 százalékuk pedig Németországban. Magyarország csak a hatodik célország 3 százalékkal, Franciaország és Nagy-Britannia mögött. Az erdélyi magyar vendégmunkások közül sokan dolgoznak Magyarországon, főleg az építőiparban, de az utóbbi időben népszerű célponttá vált Olaszország is. 2005 elején még 850 ezer–1 millió személyre becsülték az állandó jelleggel külföldön dolgozók számát, ma már a legóvatosabb becslések szerint is mintegy 1,5–1,6 millióan dolgoznak külföldön, sőt a nyári idényben is több százezren vállalnak külföldön idénymunkát. /Králik Lóránd: Ötmilliárd euró vendégmunkából. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2007. február 28.
A kötelező magánnyugdíj rendszerről szóló törvény túl késői elfogadása miatt csak március végén kezdődik meg a pénztárak engedélyeztetése, az alkalmazottak egy része pedig augusztustól novemberig választhat pénztárt. A kötelező magánnyugdíjakról szóló törvény januári megjelenésével Románia áttért a hárompilléres nyugdíjrendszerre. /Králik Lóránd: Idén már nyugdíjpénztárat kell választani. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2007. április 17.
Szalay Zsolt, a MOL Románia Petroleum Products vezérigazgatója leszögezte, a MOL Románia tavaly a második legnagyobb üzemanyag-forgalmazó hálózattá lépett elő, jelenleg 14,4 százalékos a piaci részesedése a kiskereskedelmi üzemanyag-eladásban, a középtávú cél pedig a 20 százalékos részesedés elérése. Idén növelik a hálózat nagyságát is, az év végére a romániai MOL-töltőállomások száma eléri majd a 129-et. Továbbfejlesztik az üzemanyagkártya üzletágat. /Králik Lóránd: Növeli a lefedettséget a MOL. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
